Újra dobogón!

Egy komolyabb felkészülésen, főleg mentálison, vagyok túl. Mellette a nyarat kihasználva az álló képességemet is próbáltam javítani, sok futást beiktatva.

Mivel a következő évad/ versenyszezon hosszúnak ígérkezik, ugyanis lesz egy fél éves és egy teljes éves szakasz, úgy gondoltam, hogy most nem veszem olyan véresen a versenyeket. Inkább élvezni akarom a versenyzést, és a közeget, hogy vissza térjen az a magabiztosságom, amit régóta hiányolok.

A lehető legtöbb versenyen részt akarok venni, hogy megmutathassam magamnak és a sporttársaimnak, hogy nem csak a győzelem, de részvétel is fontos, és segít a fejlődésben.

Akik figyelemmel kísérték az elmúlt szezonomat, láthatták, hogy nagyon görcsösen, néha kifejezetten, idegesítően versenyeztem. Meg is volt az „eredménye” évek óta nem voltam a végelszámoláskor a legjobb tízen kívül, most meg éppen hogy a 13.-ik helyen végeztem 1/3 annyi pontot szerezve mint a végső győztes.

A nyarat ezek után főleg arra használtam, hogy a fejembe rendbe rakjam a dolgokat. A Badacsonytomaji versenyre ezért úgy készültem, hogy sokat szeretnék játszani és minél jobban élvezni azt.

A versenyen közel 130 induló volt ott, így sajnos a megszokotthoz képest szigorúbb feltételekkel kellet szembesülni mindenkinek. Ez azt jelenti, hogy például az első csoportkörből nem 1-2 játékos esik ki az öt fős csoportból, hanem csak kettő jut tovább. A második körben is egy fő jutott tovább a csoportmérkőzések után, így annak aki ki akart jutni, mindenképpen oda kellet tennie magát.

Én úgy gondoltam, hogy akkor játszunk és élvezzük. A bemelegítés igen csak jól sikerült, dobáltam a triplákat, de hát ugye az éles mérkőzések lesznek a mérvadóak. Nagyon hullámzó volt a teljesítményem a csoportkörök alatt. Volt olyan hogy 180-al nyitottam, és negyedik körben kiszállón álltam, de még 4 kör kellet a leg győzelemhez. De volt olyan is hogy le vánszorogtam és a 100 körüli kiszállót simán megoldottam 3 nyílból.

Szerencsém volt abban az értelemben, hogy a nagy ágyúk elkerültek a csoportmérkőzések folyamán és így aránylag simán jutottam tovább, bár volt néhány amatőr akik igencsak kellemes meglepetést okoztak, és komolyam kapaszkodnom kellet.

Az egyenes ágra pedig össze állta a játékom. Raszler Józsival minden alakalommal ki-ki mérkőzést játszunk és ez most sem volt másképpen. Nekem valamelyest jobban ment a játék, sőt 3-2-es vezetésnél, amikor Józsi leért a duplára én nekem sikerült 156-ról kipattanni és így továbbjutottam.

A következő ellenfelem az a Végső János volt, aki az utóbbi időben ezen a versenyen rendszeresen jól szerepel és a győri WDF fordulón döntőt játszhatott. Itt is jól ment a játék, sőt meg is leptem magam. Folyamatosan egyenletesen játszottam. Nagy dobások, 180, 140, és elsőre jöttek a kiszállók, már ha hagyta a Jani. 2:2-nél megint sikerült egy nagyobb dobás 144-ről T18-T18-D18-al hátsó pályáról, amikor Jani már kiszállón volt. Első pályán viszont azon a napon először elhibáztam a 110-es kiszállót, és Jani ezt nem hagyta annyiban így 3-3-nál Bullra dobás következett. Jani eltalálta így ő kezdhetett, de én tartottam a stabil formám. Itt újra én értem le hamarabb és megint a 110-es kiszálló. Most megint eltaláltam a 20-T18-D18-at és így már a négy között voltam.

Már kezdtem érezni a pszihés fáradságot. A fizikaival nem volt gond, de mentálisan igen csak igénybevett ez a verseny. Aznap már túlvoltam a 10-ik mérkőzésemen is és ez meglátszott rajtam.

Azt kell tudni, hogy ga nem koncentrálok kellően sajnos a dobás kivitelezésem nem az igazi. A csuklóm nem előre mozdul a dobás pillanatában, hanem jobbra kifordul. Ez egy önkéntelen dolog, amit tudatosan tudok befolyásolni, ha fitt vagyok fejben. A Nyiregyházki Pisti ellen az első legben még nem éreztem a problémát, hiszen elvettem a kezdését egy aznap már szokásosnak mondható J 110-es kiszállóval. Még a következő legben sem éreztem nagy gondot, hiszen 180-al nyitottam, de a kiszállón történő pontatlanságomat már Pista kihasználta. Ezután teljesen szét esett a mozgásom. A kezemet már nem tudtam teljesen kontrolálni, így megint hullámzó lett a játéklom, és túl sok energiát kellet elpazarolnom arra, hogy egyeneseket tudjak dobni és a kiszállókra már nem maradt. Ennek ellenére Pista megérdemelten jó játékkal nyert ellenem, Így a harmadik helyen zártam a versenyt.

Összességében igen csak elégedett vagyok, hiszen bebizonyítottam magamnak, hogy jó úton haladok. Dobtam a mérkőzéseken aznap vagy 5 db 180-at és a legalább 8 db 100 fölötti kiszállót.

Azt hiszem, pozitívan állhatok a jövő elé !!!! 

Hozzászólások