Loading...

Megvan a bravúr, avagy harmadszor sem csorbult ki a „Penge” (Steel Nemzeti Bajnokság – 7. forduló – Budapest/Kispest) – elemzés

A múlt héten eldőlt, hogy Székely „Penge” Pál zsinórban harmadik bajnoki címét húzza be az egyéni steel OB-n. 2015 és 2016 után tehát ebben az évben is sikerült a dobogó legfelső fokán végeznie. A DÖ-MIK DC versenyzője, Takács Gábor előtt is kalapot kell emelnünk, mivel egész évben nagyon magabiztosan harcolt, és mindig arra késztette az ellenfeleit, hogy minden apró rezdülésére oda kell figyelniük. Palit két alkalommal is ki tudta zökkenteni a koncentrációból, így valósulhatott meg az, hogy a végére maradt a bajnoki finálé. Ebben az eposzokba is beleillő párharcban végül Taki az ezüstérmet szerezte meg. A bronzérmet a Sport DC-s Kovács Patrik nyakába akasztották, aki olyan társakat utasított maga mögé, mint Mester Zoltán, Rucska József, vagy éppen Szabados Attila. A hölgyeknél Czipó Vivien már Győrben feltette a pontot az egész éves szereplésére, de az utolsó fordulóban, mint egy jutalomjátékként ismét első helyen végzett, amivel ténylegesen is elmondhatja magáról, hogy a női mezőny abszolút legjobbja lett. Gratulálunk minden játékosnak, aki ebben az évben hozzátette a magáét a magyar darts sport töretlen fejlődéséhez – mindegy, hogy hányadik helyen végzett. Ezek után pedig lássuk, hogyan is érezte magát az immáron zsinórban háromszoros magyar bajnok az utolsó versenyhétvégén.

Elnézést, hogy csak ilyen hosszú idő múlva jelentkezem, de meg kellett gyógyulnom, és ki kellett pihennem magam.

Egy hónap állt rendelkezésemre, hogy összerakjam magam teljesen. Közben még ott volt a PDC VB kvalifikáció is, amire szintén készülni akartam. Átnéztem az előző versenyem anyagait, és sok mindent tanultam belőle. A lényeg: túl sok fizikai energiát pazaroltam. Mind a dobások közben, mind pedig a koncentráció terén. Egy kicsit lazítanom kellett a dobásdinamikán, hogy ne veszítsek olyan sok fizikai energiát és bírjam az egész napos versenyt. A koncentrációs időt is megpróbáltam rövidíteni, hogy szintén ne veszítsek vele energiát. Ugyan az előző versenyen ez segített ahhoz, hogy az első kilencnyilas átlagom szinte egész nap 100 pont fölött volt, a legek második harmadára már nem mindig maradt energiám és erőm ugyan azzal az intenzitással koncentrálni.

Azt vettem a fejembe, hogy az OB-n nem foglalkozom az átlaggal. Megpróbálok magamból annyit kihozni, amennyit szükséges, de tudatosan figyelve arra, hogy ne kényelmesedjek el. Így energiát spórolok, és egész napra marad erőm.

Folyamatosan jól ment a játék. Nem paráztam, hanem eltökélt voltam. A verseny előtti időkben többször emlékeztettem magam, hogy ez nem egy új helyzet. Két éve már fordult elő velem hasonló, hiszen ott is az utolsó versenyen dőlt el a bajnoki cím, így ott is győznöm kellett. Ha akkor meg tudtam csinálni, akkor most is megtudom.

Egész nap ennek a szellemiségében játszottam. A nyolc közé jutásért játszottam az addigi legnehezebb mérkőzésemet. Izsák Gabi nagyon oda tette magát már az elején. Azzal nyitott, hogy visszadobta bullos kezdést eldöntő nyilamat, majd még ezt kétszer eljátszotta, így el is nyerte a kezdés jogát. Nagyon elindult, szinte alig győztem kapaszkodni. Az első négy legben rettentően oda kellett figyelnem, mert szinte végig vezette a legeket vagy rettentően a nyakamon volt. Minden lehetőséget ki kellett használnom, amit csak adott. Utána volt egy kis mélypontja, amit sikerült kihasználnom és így el tudtam húzni tőle, ez pedig meg is zavarta őt. A négy közé jutásért Strbik Peti is úgy játszott, hogy beleadott apai- anyait. Az első szett megnyerése után én már csak a kezdéseimre figyeltem és arra, hogy ad-e lehetőséget Péter. Szerencsémre adott, így a második szett is megvolt.

Az elődöntőbe úgy mentem bele, hogy Patyi mostanában nagyon jól dobja a tömeget, amivel azért számolnom kell. Ez most nem sikerült neki és érezhetően meg is fogta őt. Így kevesebbet vett ki belőlem ez a mérkőzés, mint ahogy előzetesen gondoltam.

A döntőre megpróbáltam rápihenni fejben. Tudtam, hogy csak akkor van esélyem, ha folyamatosan nyomás alatt tartom Takit, és a végjátékokra is tudok figyelni. Az első két szettben ez remekül sikerült. A hat leg mindegyikében én dobtam először duplára és volt két leg, ahol nem is engedtem duplára dobni Takit. Okosan szünetet is kért. Én persze próbáltam folytatni az első két szett vonalát, de ez nem ment már olyan könnyedén. Kezdtem én is érezni a tétet. Ez legjobban a harmadik szettben látszott meg, amikor a D20-ra dobtam a győzelemért és egy szép egyes lett belőle, Taki pedig ki is használta ezt a hibámat. Már ekkor éreztem és tudtam, hogy ha még egyszer eljutok eddig a pontig, akkor már nem hibázok, de Taki is rákapott a dupla ízére. Folytatódott a mentális háború, ami a hullámzó dobásokon és az elhibázott duplákon látszott leginkább. Ennek ellenére én bírtam jobban a végét, és az utolsó nyilammal megnyertem sorozatban a harmadik steel egyéni magyar bajnoki címemet. Jó érzés, hogy ezt rajtam kívül az MDSZ 25 éves fennállása alatt csak egy embernek sikerült megcsinálnia.

Most pedig elkezdem a felkészülést a Hungarian Weekend hétvégére. Sok 180-at mindenkinek!

Hozzászólások

By | 2017-11-22T14:56:16+00:00 október 16th, 2017|Az én Dartsom, Edzés, Edzésnapló, Élménybeszámoló, Nektek-Tőlem, Pengéről, Videók|

About the Author: