Futas

Futas

Elkezdődött a felkészülés. Hogy pontosabb legyek már egy ideje tart. Az a helyzet, hogy tavasszal elkezdtem ezt a diétát, hogy fogyjak és hogy jobban bírjam a fizikai megterheléseket.

Ahogy csökkent a súlyom úgy lett egyre jobb a hangulatom és egyre jobban javult a sérült talpam is. Egy idő után elkezdtem tesztelni, hogy mit is tudok. Tudok e kocogni, nagyokat sétálni, stb.

Először 20-30 perce folyamatos sétákat tettem, majd ezt növeltem kb. 1 órányira. Láss csodát a talpam kifejezetten jól reagált erre a terhelésre, úgy hogy megpróbáltam növelni a terhelést.

A futást, pontosabban a kocogást, úgy kezdtem, hogy kitűztem egy távot amit mindenképpen le akarok futni. Ez 2000 m volt. Az első alkalommal az volt a cél, hogy meg legyen és ne terheljem túl magam. Így annyi pihenő sétát illesztettem be amennyit a futás közben éreztem, hogy szükséges. Így vagy 8 „pihenő” rész volt az első futásomban.

A következő napon is elmentem futni és már sokkal jobban bírtam. A harmadik napon aztán rájöttem, hogy mennyire fontos a fokozatosság és a regenerálódási idő. Ugyan is a harmadik napon már szenvedés volt a futás. Átgondolva a dolgokat és beszélve egykét ismerőssel átalakítottam az edzésprogramomat. Két esetleg 3 nap is eltelt két futás között attól függően, hogy hogyan regenerálódtam. Mindig 2 km-ert futottam és arra törekedtem hogy mindig kevesebb és kevesebb megállóval teljesítsem.

Mostanra elértem azt hogy simán lefutom a 2 km egyhuzamban és a tempót is tudom növelni.

Hozzászólások