Mint tudjuk a mi sportunkat, mentális sportként tarják számon. A felkészülési időszakban, bármilyen hihetetlen, rengeteg olyan dolog van, ami ha nem tiszta a mentális felkészülésünk akadálya lehet. – A legfontosabb az lenne, hogy a játékos ilyenkor már legalább 2-3 hónapra előre tudja, hogy milyen lehetőségei vannak a következő időben a versenyzésre, mind belföldön, mind külföldön.…
TovábbGörög pszichológusok arra keresték a választ, hogy azok, akik aktívan sportolnak, hogy milyen viszonyban állnak a dohányzással. Két kutatást is indítottak a témában, azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, hogy azok az emberek, akiknek vannak céljaik, és ehhez hozzájárulnak hatékony önszabályozó stratégiák, valamint az önhatékonyság magas foka, képessé teszi őket arra, hogy rendszeres testedzést végezzenek, és…
Tovább3. A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek – a sikeres sportolók mentális egészségprofilja: Morgan (1980) szerint azok a sportolók, akik pozitív mentális egészségi profillal rendelkeznek, sokkal jobban teljesítenek. A hangulati állapotok profilja (POMS) alapján ezt a profilt jéghegy-profilnak nevezik. – A POMS méri a depressziót, a feszültséget, a haragot, a kimerültséget, az…
Tovább1. A csúcsteljesítmény áttekintése
– Egy felmérés során, ahol az olimpikonok mentális, fizikai és technikai felkészültségét vizsgálták, azt találták, hogy egyedül a mentális felkészültség az a faktor, amely szignifikánsan előrejelzi az elért sikereket (Orlick & Partington, 1988). Ráadásul, egy másik, profi baseballjátékosokkal végzett vizsgálat (Smith & Christensen, 1995) is azt mutatja, hogy a pszichológiai készségek, és nem a fizikaiak azok, amelyek szignifikánsan előrejelzik a dobási teljesítményt.
– Ha a pszichés aspektus ennyire fontos a teljesítmény szempontjából, akkor talán a csúcsteljesítmény során is létezik, egy ideális, belső pszichológiai atmoszféra.
TovábbHol vagy most? Itt… Mikor történik mindez? Most… És mi vagy te? Ez a pillanat… (A békés harcos útja) A közlekedési lámpa szimbóluma jól rávilágít az önmegfigyelés lényegére. A sportteljesítmény kicsit olyan, mint az autóvezetés. Mikor vezetünk, nem gondolunk a vezetés mechanizmusaira vagy technikáira. Mikor megérkezünk egy közlekedési lámpához, csak akkor mehetünk tovább, ha zöld.…
TovábbMindenki hibázhat! De ahhoz, hogy egy hibát többször ne kövessük el, fel kell tárni a hozzá vezető okok. Amint megvannak ezek a tényezők, máris korrigálni lehet őket. De annyi mindenre kell odafigyelni egy-egy verseny előtt és közben! Hogyan vonhatom mégis az irányításom alá? Határozd meg a célodat! Fontos különbséget tenni aközött, hogy mi a célod…
TovábbSokszor gondolsz a teljesítményedre? Szoktad értékelni önmagad? Vajon mennyire jellemzőek rád az alábbi állítások, amikor úgy érzed, hogy jól teljesítesz? 1. A helyzet által támasztott kihívások összhangban vannak a képességeimmel 2. A mozdulataimat erőfeszítés nélkülinek érzékelem, és nem tekintem magam különállónak a tevékenységtől. 3. A céljaim teljesen világosak: tisztán látom, hogy mit kell tennem 4.…
Tovább
{jcomments on}A magabiztos sportolók eltérő módon gondolkodnak önmagukról és cselekedeteikről, szemben azokkal a sportolókkal, akik kevés önbizalommal rendelkeznek. Amit az edzések és versenyek során mondunk önmagunknak, jelentős mértékben befolyásolhatják a teljesítményüket. Megtanultuk, hogy a tudatosság nem egyszerűen csak a jó barátunk, hanem akár a testünket, és a gondolataikat is fegyelmezni kell, hogy képesek legyünk hatékonyan, hideg fejjel reagálni a versenyek felfokozott hangulatában.
Tovább
Tudtad, hogy naponta 45.000 – 51.000 gondolat cikázik át a fejedben egy nap? Ez kb 150 és 300 szó/perc.
