2016-os évem összefoglalója

Lassan vége a 2016 os évnek de a Magyar Darts idény már véget ért az elmúlt hétvégén. Megpróbálom összefoglalni mi is történ velem ebben az évben.

Amit idén elértem, röviden:

  • Steel Egyéni Magyar Bajnoki cím a 7 fordulóból, 5 megnyertem (A negyedik ember vagyok, aki megtudja védeni a Steel Egyéni Bajnoki címét, Bezzeg Nándor, Bozsok Attila és Mayer Attila után)
  • Steel Páros Magyar Bajnoki cím (szolnoki Nagy Attilával)
  • Steel Egyéni Magyar Kupa Bronzérem
  • Steel Csapat I. osztály Bronzérem (Soul DC színeiben)
  • 10 hónapos veretlenségi sorozat Magyarországon
  • BDO ranglistán jelenleg a legjobb magyarként a 292. helyen vagyok
  • Kelet Európai BDO ranglistán jelenleg a legjobb magyarként a 7. helyen vagyok
  • Lengyel Openen párosban III. hely (Melisek Zsolttal)
  • Leszerződtem a TARGET sportszergyártóval
  • Leszerződtem a The Path menedzser irodával (Michelisz Norbert is náluk van)

És most részletesen:

A 2015 ös évet úgy zártam, hogy nehéz lesz felül múlni. Nem is gondoltam, hogy sikerülhet. Számomra is meglepő volt, hogy a gyermekem születése és igy az edzés idő drasztikus csökkenése majdhogynem semmilyen befolyással nem volt a játékomra. Voltak más tényezők, amik befolyásolták az idei fejlődésemet, de menjünk szépen sorba.

Az OB:

Utána az OB szereplésre kezdtem koncentrálni. Sikerült is egy komoly, majdnem egy éves VERETLENSÉGI sorozatott összehoznom, Magyarországi versenyeken, de egy alattomos sérülés és Nagy Attila kiváló játéka ezt megszakította. Az első 3 fordulót sikerült megnyernem úgy, hogy nagyon komoly mérkőzéseket kellet nyerni hozzá. Rögtön az első, Dömsödi versenyen, ahol nevezési csúcs volt és majdnem éjfél mire a döntőt Kovács Patrikkal elkezdtük. Minden energiámra és koncentrációmra szükség volt, hogy nyerjek. A második forduló Kecskeméten sem volt könnyebb. Ott OB csúcsot kellet dobnom, 94-es körátlagot, kétszer is hogy megnyerjem a versenyt. A színvonalról mindent elmond, hogy a döntőben Rucska Józsi is kiváló, 92-es körátlagot produkált. Aztán jött a Budapesti forduló. Egy nagyon izgalmas döntőt játszottam Kovács Patrikkal újfent és itt kezdtem el elhinni, hogy meglehet idén a cím védés. A negyedik fordulóban megkaptam az élmezőnytől azt az ajándékot, hogy az első két körben szinte mindenki kiesett, aki a nyomomban volt, így az elődöntőkben már csak én számítottam régi motorosnak. Ennek a versenynek a megnyerésével pedig elértem ahhoz a ponthoz, hogy már nincsen győzelmi kényszer rajtam. Ha meg mégis megnyerem a következő, Darányi fordulót, akkor meg már akkor bajnoknak érezhetem magam. De itt jött egy váratlan és borzasztóan rossz dolog. Darányba nem ment rosszul a versenyzés. az Alelnök úr ellen például el is jutottam a 6 tökéletes nyílig és lett belőle egy 11 nyilas leg. Az elődöntőbe jutásért aztán azt a Nagy Attilát kaptam, aki már Győrben felhívta magára a figyelmet azzal, hogy megverte az első körben Bezzeg Nándit, és harmadik lett azon a versenyen. Nagy jó mérkőzést játszottunk és 3-3 nál a dobókezemben belenyilallt a fájdalom. Becsípődött az ideg a könyökömbe. Innentől már nem volt az igazi, ráadásul Attila irtózatosan jól játszott. Itt ért véget egy 10 hónapos veretlenségi széria. Ha jól tudom, ennél hosszabbat csak Bezzeg Nándi produkált Magyarországon.

A sérülés a legrosszabbkor jött. Készültünk az EB-re és még előtte ott volt a szekszárdi dupla hétvége, a Steel Egyéni és Páros OB-val. Próbáltam pihentetni a kezem, de muszáj volt edzenem. Szépe lassan múlni kezdett a fájdalom, de a versenyeken még mindig éreztem, hogy valami nem klappol. Nem ugyan olyan, mint előtte. Szekszárdon két dologra koncentráltam. Az egyik, hogy ne legyek rosszabb 9. nél az egyéniben, mert akkor meg van az Egyéni Bajnoki Cím, a másik, hogy Nagy Attilának a párjaként minél jobb játékot mutassak és megnyerjem idei második Bajnoki címemet. Ezen a hétvégén, nem brillíroztam. Még mindig küzdöttem a serülésemmel és csak arra koncentráltam, hogy ne adjak ki többet magamból annál, mint ami muszáj. Ennek ellenére, mind két bajnoki cím meg lett és a Magyra Kupa bronzérmet is hazavihettem.

Az utolsó verseny, az OB sorozatban, Kiskőrösön volt. Itt éreztem újra, hogy a kezem újra a régi és itt játszhattam először a kisfiam figyelő szemei előtt. Ezen a versenyen már nem volt számomra komoly tét, de úgy gondoltam, szép lenne egy gőzelemmel búcsúzni. Nem is volt egésznap semmi probléma. Fájdalom nélkül és felszabadultan játszottam és komoly probléma nélkül nyertem a versenyt.

Azt hittem minden rendben lesz évvégig, de nem így lett!

Nemzetközi szereplés:

Év elején eldöntöttem, hogy ha az anyagiak engedik akkor kipróbálom magam a kelet európai BDO sorozatban. Januárban el is mentünk Romaniába a Bukarest Openre, hogy megismerkedjek ezzel a versennyel is. Egy nagyon jó kis versenyt ismertem meg és igazából itt döbbentem rá, hogy partiban lehetek a BDO élmezőnyével, csak hát a rutin hiányzik még. Madars Razma elleni mérkőzés volt az, ahol az eddigi pályafutásom legjobb tömeg dobását produkáltam 109 es első 9 nyilas átlagot sikerült dobnom, és vezettem 2-0ra is és mivel minden legben én dobtam először kiszállóra így a 4-0 sem lett volna meglepő, de elidegeskedtem, és győzött a rutin.

A PDC csapat világbajnokság Magyarországi kvalifikációja több dolog miatt is tanulságos volt számomra. Az egyik az, hogy lázasan is képes vagyok aránylag gyorsan felállni a padlóról és magas szintű játékot bemutatni, és az, hogy a magyar ranglistán mögöttem lévők is egyre jobbak és nagyon is tudnak komoly körátlagokat produkálni és erre tökéletes példa volt Kovács Patrik, aki hihetetlen jól játszott egész nap és többször is 90 fölötti átlaggal nyert, akárcsak ellenem a döntőben.

Következett a Lengyel Open és a Lengyel Masters. Melisek Zsoltival úgy döntöttünk, hogy elindulunk a páros versenyen a pénteki napon. Régen nem játszottam párost, nem ártott az EB előtt gyakorolni kicsit. Kiválóan játszottunk és 3 holland párost is sikerült búcsúztatnunk és a döntőbe jutásért a Belgák éljátékosaiból verbuválódott párostól kaptunk 4-3 úgy, hogy nem csak a döntő legben volt mérkőzés nyilunk. Másnap az Open, vasárnap meg a Master versenyt rendezték és mindkét nap mintegy 400 versenyző ált a táblák elé. Itt újra érezhettem azt, hogy partiba tudok lenni a legnagobbakkal is. Szombaton a 17 ik helyen végeztem úgy, hogy a Litván világranglista vezetőtől kaptam ki, kiváló játékkal. Vasárnap 9.-ik helyen végeztem és azon a napon még jobb játékkal sikerült előállnom. A 32 közé jutásért, egy holland fiatal ember ellen, volt egy kilencnyilas kísérletem és a 8 ik nyilat hibáztam csak el. Összességében rendkívül elégedetten jöttem haza, hiszen mindkét verseny helyt álltam, és még ranglista pontokat is szereztem.

Az ősz is hozott külföldi megmérettetéseket, először a Hollandiai EB-t. Nagy várakozással készültem, de nem volt bekalkulálva, hogy megsérülök Darányban az OB-n. Mindent megtettem de nem voltam 100%-os és az elvárások magammal szemben sem segítettek, hogy jól helytáljak. Összességében inkább görcsösségnek és nagy akarásnak lehettek szemtanúi a játékomban, mint egy könnyed jó játéknak. Azért a Skót válogatott elleni játékomra, és Ross Mongomery elleni sikeremre büszke leszek.

Az év egyik legfontosabb nemzetközi versenyhétvégéjére készültem, a Hungarian Open Weekendre, amikor jött az idei második sérülésem. Egy hét volt vissza, amikor is az edzésem végén sikerült olyan szerencsétlenül lépnem, hogy a bal bokám komolyan kificamodott. Kétségessé vált a játékom de, szerencsére eltudtam indulni a versenyen úgy, hogy sínben volt egész végig a bal bokám. Magyar bajnokként nem tehettem meg hogy távol maradok a hazai rendezésű világkupa és BDO pontszerző versenyekről, és ha már ott vagyok akkor megteszek mindent, hogy jól is szerepeljek. A sérülésem ellenére jól ment a játék. A szombati versenynapon a tábla döntőbe jutásért 93-as körátlaggal sikerült legyőznöm a Svájci ellenfelemet. A tábla döntőben pedig végig vezetve ugyan de kikaptam 4-3ra a BDO ranglista 25 ik helyezett Bradley Kirk-től úgy, hogy én dobtam előszőr kiszállóra de 110 es kiszállónál a D18 belső dróton csattant, majd még kétszer nem sikerült kidobnom. Vasárnap is kifejezetten jól ment a játék. Ott a legjobb 16 között kaptam ki attól a Zoran Lerchbacher -től aki egy hétre rá aztán megnyerte a keleteurópai PDC kvalifikációs versenysorozatot. Kiváló mérkőzést játszottunk és végig partiban voltam vele de 4-3 nál hibáztam, amit ő könyörtelenül ki is használt.

Következett a Cseh Open Prágában. Szeretem ezt a versenyt és szívesen megyek vissza minden évben. Bár tavaly nem volt mert éppen akkor született a kisfiam, idén szerettem volna mindenképpen elindulni. Ezen a versenyen szembesültem azzal, hogy egy ilyen boka sérülés mennyire át tudja alakítani az ember dobását. Nem is a stílust inkább a dobóvonalhoz való oda állást. Máshova kerül a súlypont és így akarva akaratlanul a dobásod is megváltozik. Itt döbbentem rá, hogy ezt nem két hét alatt fogom rendbe hozni, hanem sok-sok hét kell hozzá. A mutatott játékommal ennek ellenére nem voltam teljesen elégedetlen főleg, ha megnézem, hogy a BDO ranglista 20, holland fiú ellen még vezettem is 2-0 ra.

Háttér:

Érdekesen alakult az évem. Olyan dolgok történtek velem, amikkel egyáltalán nem számoltam. Először is márciusban szerződést kötöttem a TARGET sportszergyártó céggel és ezzel bekerültem egy illusztris társaságba. Remélem megtudom hálálni ezt a lehetőséget, mert ilyen csak egyszer adódik az életben.

A másik nagy dolog, hogy egy profi sport menedzser céggel is sikerült az év végén leszerződnöm, a The Path csapatával. Dudás Hunor személyében, nem csak egy profi menedzsert, de egy igazi Darts fanatikust is megismerhettem. Nagyon remélem, hogy sikerül megvalósítanunk mindkettőnk céljait ezzel az együtt működéssel.

Hát ez volt a 2016-os évem. Most még néhány nap pihenő és elkezdődik a felkészülés a 2017-es évre, ahol is az első megmérettetés január 7-ikén a Soroksári Sportcsarnokban lesz. Az V. Target Amatőr Bajnokság elején megrendezésre kerülő Szuper Bajnoki mérkőzésen fogok játszani Takács Gábor ellen, aki a Magyar Darts Liga megnyerésével vívta ki ezt a lehetőséget.

Hozzászólások

By | 2016-12-09T23:03:15+00:00 december 9th, 2016|Az én Dartsom, Pengéről|

About the Author: